Ford Capri Forum

1szer volt, hol nem volt, volt 1szer egy kisember aki nem vágyott másra mint a számára legjobb autót megtalálni.
Nem a legolcsóbbat kereste, nem is a leggyorsabbat, vagy a legtakarékosabbat. Egyszerűen csak azt amelyik neki megfelel.
A követelmények pedig:
-mindig vigyorogni gázadáskor

Sokáig kereste emberünk a megfelelőt, de csak nem találta, amíg a sors megmutatta neki a megfelelő irányt, a Caprit

Az első autómra 95 körül sikerült szert tenni. Elösszőr nem is akartam annyira, mert szakadt volt és öreg.
Akkor még nem tudtam mi is az a V-hang.
2.0 V6 citromsárga, fekete bőrtetővel. Nem volt valami szép látvány, de annál meglepőbb dolgokat produkált autópályán.
A kis idő alatt, amíg velem volt, tejlesen beleszerettem és eldöntöttem, ha lesz elég pénzem veszek egy jobb állapotút.

Kalandos úton 2005-ben visszakerült hozzám életem második Caprija. Kicsit le volt strapálva, de akkor már tudtam mibe vágok bele.

Ezeket a képeket én is megcsináltam csak néha belogot az öcsém feje is. :D

Árpi wrote:Ezeket a képeket én is megcsináltam csak néha belogot az öcsém feje is. :D

Lécci, küld át nekem emilbe, ha lehet. Kellene az albumba

Mikor lejárt az autó műszakija, elkezdődött a szétszerelés. Azóta sokszor eszembe jut mennyivel könnyebb vmit szétszedni,mint összerakni. ...és lakatoshoz ment a Capri. Közben megkezdődött pár értékes alkatrész beszerzése is és felrakása...

méééééééég

...majd ki kellett találni neki valami színt is. Mivel már akkor is "sok" volt a fekete Capri, ezért inkább valami rikítót szerettem volna (elvégre ígyis-úgyis megnézik az utcán).

és akkor megláttam ezt meg ezt is és akkor már tudtam, hogy kishazánknak is kell egy ilyen színű Capri

Oks , megkeresem.

Szép kis történetnek ígérkezik,sok képet légyszi

... nemsokára, felhívott a fényező cimbi, hogy vihetem a vasat és mire odamentem ez a látvány fogadott akkor dobbant nagyot a szívem, és ez azóta tart. Annyira rikító volt a kocsi hogy még a kisebb hibákat se vettem észre, de fényezés mindenképpen megérte a pénzt.

.. és végül a kisebb szépészeti beavatkozások következtek

és végül 2007-ben a Majálisra összeállt minden, az idő is kegyes volt. Most kb. itt tartunk. Köszönetet kell mondanom többek között Ádámnak (Lant) és Bencének (Blant) a segítségükért. Nélkülük még talán most is raknám össze az autót.
Úgy gondolom hogy egy ilyen autó sosem készül el teljesen, mindig van rajta mit újítani, alkotni, ezért a jövőbeli terveket is nehéz lenne előre megjósolni. Egyenlőre beérem azzal, hogy a Capri fűtött garázsban áll és biztos helyen pihen.

Gazdit cserélt nagy becsben tartott autóm

Ez van.

Hát Gabbocám, sokat gondoltunk rád... :(